L V N T

Kérdéseket, általában akkor teszünk fel, amikor nem értünk valamit vagy többet szeretnénk megtudni arról, ami bennünket érdekel. Igaz, még akkor is kérdezni szoktunk, amikor csodálkozunk valamin vagy amikor valakit rá szeretnénk vezetni, ébreszteni egy fontos igazsgágra, összefüggésre, helyzetre. Ilyenkor nevelő céllal kérdezünk.   Kérdéseink rövidebb vagy hosszabb ideje tartó töprengéseink visszhangjaként is előtörhetnek lelkeinkből, azzal a vággyal, hogy végre felfogjuk a bennünket foglalkoztató rejtély üzenetét, mondanivalóját.   A kérdésekben kivetítődő tűnődések, töprengések, megérteniakarás versének is nevezhetjük Babits Mihály, Karácsonyi ének című költeményét, amelyben a költő egy jászolban fekvő csecsemőt szólít meg kérdéseivel. De itt nem egy közönséges, akármilyen emberpalántáról van szó, hanem az ég királyáról, aki angyalok dicső társaságát cserélte az állatok közelségére, és egy zord élet dermesztő körülményeire.   A k öltő kérdései őszinték, ártatlanok és olyan jele

A Biblia legjelentősebb történetének szereplője. igaz, első látásra egyféle mellékszereplőnek látszik, de ami a vállára nehezedő felelősséget illeti, a történet kezdeti szakaszában, nyugodtan az egyik főszereplőnek nevezhető.   Szerepének jelentősége ellenére a Biblia mégis kevés részletet közöl róla. ő pedig, személy szerint soha sem szólal meg a Szentírásban. mindez talán meglepőnek tűnhet, ha arra gondolunk, hogy Isten angyala többször is megjelent álomban neki.   Reményik Sándor,  költeménye által egyféleképpen igazsgágot tesz neki és anélkül, hogy valamit hozzáadna a bibliai beszámolóhoz, mégis kiegészíti azt. és ezzel nem ferdíti el a történet tartalmát, hanem éppen csak teljesebbé, emberségesebbé teszi.   Jézus apja, Mária férje, József, az ács szólal meg Reményik versében. és nem akárkihez beszél, hanem imában egyenesen Istenhez. Előtte önti ki a szívét, tesz vallomást a Jézus apjaként átélt időszakról.   Legyinthetünk, és mondhatjuk, hogy ez csak egy költő képzelete szülte ima